You have reached a place that I call my asylum: a methaphorical expression of my inner World, full range of emotions with its fears and doubts, it's angels and demons and all the characters inhabiting it.

2010. július 20., kedd

Nagyvárad




Nagyvárad (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel'ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 27%-a magyar.
A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út (Bécset a Fekete-tengerrel köti össze), amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.
Története
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.
1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)
1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.
Nagyvárad vára
1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.
Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.
A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezte.
Itt éltek
• Az 1760-as évek elején itt alkotott Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére.
• Itt élt és alkotott Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, Szinyei Merse Pál első mestere.
• Néhány évig itt élt Bémer László (1784–1862) megyés püspök.
• Itt végezte jogi tanulmányait Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. Margó Ede (1872–1946) által készített bronzszobrát 1907. március 15-én avatták fel.
• A Premontrei Főgimnáziumban harminchárom évig tanított matematikát és fizikát Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drótnélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa.
• 1900 januárjától 1903 októberéig itt élt és alkotott Ady Endre költő.
• Itt tanított 1908 és 1911 között Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében.
• Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban Miklós Jutka, A Holnap című antológia egyetlen női alkotója.
• A Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult Kalmár Pál dalénekes, a Szomorú vasárnap első előadója.
• 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő.




2010. július 19., hétfő

Csucsa,a Boncza család kastélya






Csucsa (románul Ciucea, németül Tschötsch) község Romániában Kolozs megyében.
1384-ben Chucha néven említik. 1848 novemberében ide szorultak ki a magyar csapatok Puchner Antal császári tábornok csapatai elől, majd Bem József innen indította 1848. december 18-án hadjáratát, amely végül Erdély felszabadításához vezetett. 1910-ben 2010, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1919-ben kemény harcok folytak itt az Erdélyt megszálló román és a székely hadosztály között. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. 2002-ben társközségeivel együtt 4426 lakosából 4392 román, 27 magyar és 4 cigány volt.
Itt áll a Boncza család kastélya, ahol az I. világháború idején Ady Endre is lakott. A kastélyt a 20. század elején Boncza Miklós, Ady apósa építtette. 1920-ban Octavian Goga román költő vásárolta meg és neobizánci stílusban építtette át. Goga mauzóleuma és emlékmúzeuma is itt található. A múzeum elsősorban Goga munkásságát és a román nemzeti mozgalomban végzett tevékenységét mutatja be, de emellett sok Ady-vonatkozású anyag is látható. Mellette ortodox kolostor működik.



Csucsa felé vezető út a Királyhágón keresztül



Patak az út mentén







A kastély



Octavian Goga román költő mellszobra








>Boncza Berta
Apja Boncza Miklós (1845-1917) országgyűlési képviselő, erdélyi földbirtokos, ügyvéd, aki közel 50 éves korában vette feleségül saját nővérének leányát, az alig 22 éves Török Bertát. Leányát svájci nevelőintézetben taníttatta. Boncza Berta 1911-től levelezett Ady Endrével, 1914-ben személyesen is megismerkedtek, 1915. március 27-én összeházasodtak. Ady Endrétől kapta a (csacsinszka szóból redukált) becéző Csinszka nevet , amely aztán költői neve lett. Ady Endre hozzá írta későbbi keltezésű szerelmes verseit. Ady halála után Babits Mihállyal tartott fenn egy évig kapcsolatot. 1920-ban házasságot kötött Márffy Ödön festőművésszel, aki tizennégy évi házasságuk alatt portrék, aktok, jelenetek sorát festette róla. Negyvenévesen, 1934. október 24-én hunyt el agyvérzésben. Szerepe, egyénisége máig sok vitára ad okot. Jelentősek emlékezései, levelei; versei jórészt Ady-utánérzések.